Bocsánat, el
kellet mennem dolgozni,mert mikor megtudtam,hogy ide kell költöznünk,akkor már
szereztem állást.Most elhívtak,de majd este jövök.A mama most fog átjönni míg
távol vagyok.Elisabeth,te elmehetsz nyugodtan,ott a pulton van pénz,vidd
magaddal.Meg még bevásárolni is elmegyek és megpróbálok valamit alkotni a
konyhában.
Sok szeretettel:
Apa
Mikor már az utolsó sort olvasta,megjelent az ajtóban egy őszhajú nő,aki levendula illatot árasztott magából.
-Nagyi!!!-megölelve mondta a lány,és beszívta a mamája levendula illatát,amit úgy szeretett.
-Melissa gyere itt van mama!!!-kiabálta föl a húgának.A kislány lefutott és nagyon örült mikor meglátta kit lát.Mikor a nő már leült,előhúzott egy gyönyörű fehér-rózsaszín dobozt,amit odanyújtott a kisebbiknek.Melissa szeme felcsillant a nagy doboz láttán.Mikor kinyitotta,egy szép hercegnős ruha volt benne egy nagy plüss macskával, megpuszilta az idős hölgyet és megölelte.Aztán elővett egy kisebb dobozt ami kék volt és szív alakú
-Melissa gyere itt van mama!!!-kiabálta föl a húgának.A kislány lefutott és nagyon örült mikor meglátta kit lát.Mikor a nő már leült,előhúzott egy gyönyörű fehér-rózsaszín dobozt,amit odanyújtott a kisebbiknek.Melissa szeme felcsillant a nagy doboz láttán.Mikor kinyitotta,egy szép hercegnős ruha volt benne egy nagy plüss macskával, megpuszilta az idős hölgyet és megölelte.Aztán elővett egy kisebb dobozt ami kék volt és szív alakú
-Anyukádé volt és biztos azt szerette volna ha a tiéd lenne.Az apukád mondta,hogy elmehetsz nyugodtan.-mondta gyengéden. Kinyitotta és meglátott egy gyönyörű zafír fülbevalót,ami illet a nyaklánchoz,és ugyanolyan kőből volt,mint a nyakék.
-Köszönöm!!-mondta a lány.A lány felöltözött és elindult.A virágoshoz ment először és vett egy nagy csokor liliomot és rózsát vegyesen. A temető felé ment ahová eltemették az édesanyját.A temető végén temették el a nőt és gyönyörű volt a sír,ahogy nézte a sírt,arra gondolt,hogy mennyi mindent csináltak együtt,az ők kapcsolata nagyon jó volt.Ők nem csak anya lánya voltak hanem barátnők is.Ez a temető az erdő mellett volt,közel.A medált piszkálta a lány,Jack is a nyakláncot piszkálta,a fiú mikor az erdőből ki akart jönni,megtorpant.Egy lányt látott aki sírt egy kicsit és meglátta az aranyszőkehaját,tejfehér bőrét és mikor megfordult a szemét,ami kísértetiesen hasonlított nagyon Henriettára.
-Ez nem lehet igaz....-mondta csak magának,halkan. A lány felállt,azt érezte be kell mennie az erdőbe,egy nagyon nagy erő vezeti oda.Bement a sűrű erdőbe és a fiú lassan és csöndesen követte kíváncsiságból és félig sokkos állapotban.A lányt az ismeretlen mégis ismerős erő húzta-húzta beljebb és beljebb az eredőbe...
Hirtelen elengedte az erő az egész testét,saját ura volt most már a testének.Körbenézett,sűrű volt az erdő és mindenhol vizes.Érezte a természetet az ereiben,furcsa mód OTTHON ÉREZTE magát.Hirtelen megakadt a tekintete egy sziklán,amin egy szellem,hófehér farkas jelent meg és a szeme olyan volt mint az enyém.Mintha ha a tenger játszana játékot a szemében.
-Ugye tudod Elisabeth ki vagyok???-mondta fenségesen a farkas és a lány felé ment.
-Elisabeth??-mondta nagyon halkan,mint lágy szellő, a fiú.-Nem is ő Henrietta ,de akkor?-mondta tovább magának ,de a gondolatmenetét megszakította,hogy a farkas közelebb jött a rejtekhelyéhez.
-Én vagyok az előtted "Elbukott Kiválasztott". Anyukád beszélt róla??-kérdezte lágyan,és nem jött annyira közel a lányhoz.A lány most már tudta miért érezte otthon magát,és miért volt ismerős az erő.
-Igen...te vagy az Ősöm.-mondta határozottan.A farkas szemébe nézett és magát látta,remélte ő is ilyen méltó lesz és határozott mint aki előtte áll a sziklán.
-Tudod mi vagy????-kérdezte érzelemmentes hangon.Jack remélte,hogy elmegy mihamarabb a farkas, kíváncsi volt ki ez a lány és főleg mi ő???
-Igen én vagyok a "Kiválasztott" ,vérfarkas.-mondtam,mélyen a szemébe nézve.
-Is,vámpír vagy félig,de a másik feled pedig vérfarkas....mind kettő vagy,-mondta-de segíteni szeretnék neked.Fogd meg a kezem...-nyújtotta a mancsát ami háromszor nagyobb volt mint az én törékeny kezem,de a szemem előtt átváltozott egy férfias,erős fogású kézé.Megfogtam és..................
Egy nagy fénysugár közepén álltam és hirtelen eltűnt a farkassal együtt,de a hallásom erősebb lett,a látásom tisztább és élesebb,a szaglásom akár a farkasé.Jack meglepődött ,hogy ha közelebbről megnézi ezt a lány nem is hasonlít a szemén és haján kívül Henriettára.
-Ez nem lehet igaz....-mondta csak magának,halkan. A lány felállt,azt érezte be kell mennie az erdőbe,egy nagyon nagy erő vezeti oda.Bement a sűrű erdőbe és a fiú lassan és csöndesen követte kíváncsiságból és félig sokkos állapotban.A lányt az ismeretlen mégis ismerős erő húzta-húzta beljebb és beljebb az eredőbe...
Hirtelen elengedte az erő az egész testét,saját ura volt most már a testének.Körbenézett,sűrű volt az erdő és mindenhol vizes.Érezte a természetet az ereiben,furcsa mód OTTHON ÉREZTE magát.Hirtelen megakadt a tekintete egy sziklán,amin egy szellem,hófehér farkas jelent meg és a szeme olyan volt mint az enyém.Mintha ha a tenger játszana játékot a szemében.
-Ugye tudod Elisabeth ki vagyok???-mondta fenségesen a farkas és a lány felé ment.
-Elisabeth??-mondta nagyon halkan,mint lágy szellő, a fiú.-Nem is ő Henrietta ,de akkor?-mondta tovább magának ,de a gondolatmenetét megszakította,hogy a farkas közelebb jött a rejtekhelyéhez.
-Én vagyok az előtted "Elbukott Kiválasztott". Anyukád beszélt róla??-kérdezte lágyan,és nem jött annyira közel a lányhoz.A lány most már tudta miért érezte otthon magát,és miért volt ismerős az erő.
-Igen...te vagy az Ősöm.-mondta határozottan.A farkas szemébe nézett és magát látta,remélte ő is ilyen méltó lesz és határozott mint aki előtte áll a sziklán.
-Tudod mi vagy????-kérdezte érzelemmentes hangon.Jack remélte,hogy elmegy mihamarabb a farkas, kíváncsi volt ki ez a lány és főleg mi ő???
-Igen én vagyok a "Kiválasztott" ,vérfarkas.-mondtam,mélyen a szemébe nézve.
-Is,vámpír vagy félig,de a másik feled pedig vérfarkas....mind kettő vagy,-mondta-de segíteni szeretnék neked.Fogd meg a kezem...-nyújtotta a mancsát ami háromszor nagyobb volt mint az én törékeny kezem,de a szemem előtt átváltozott egy férfias,erős fogású kézé.Megfogtam és..................
Egy nagy fénysugár közepén álltam és hirtelen eltűnt a farkassal együtt,de a hallásom erősebb lett,a látásom tisztább és élesebb,a szaglásom akár a farkasé.Jack meglepődött ,hogy ha közelebbről megnézi ezt a lány nem is hasonlít a szemén és haján kívül Henriettára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése